Ilyen az én papom
Kedves Látogató!
Ha keresztény vagy, bizonyára ismersz olyan papot, szerzetest, aki nagy hatással volt szellemi és lelki fejlődésedre, sőt mondhatni életed alakulására. Most arra kérünk, hogy írj néhány sort erről az emberről, úgy ahogyan Te Őt ismered.
Ha nem vagy hívő, de találkoztál olyan egyházi személlyel, akiről nagyon jó véleményed alakult ki, kérünk, Te is tedd meg ugyanezt.
Kérünk, hogy csak jó és szép benyomásaidról tégy tanúságot. Nem azért, mert homokba akarjuk dugni a fejünket. Nem. Tisztában vagyunk, hagy sajnos vannak olyan papok, akik megtévedtek, nem méltóak a papi hivatásuk gyakorlásához. De erről készségesen beszámol a sajtó általában. Most sincs ez másképp. A gyanútlan médiafogyasztónak már-már az az érzése alakulhat ki, hogy az ilyen papok vannak többségben.
Ezt a médiajelenséget nagyon károsnak tartjuk. Káros nem csak a hívőkre, de a társadalom egészére még inkább. Káros, mert súlyosan elhallgatja azt az áldozatos munkát, amellyel a papok, szerzetesek többsége fiatalok millióit tisztességgel és tisztességre nevel, valamint bajbajutottakat, rászorulókat segít egyházi intézmények keretein belül és kívül. Meggyőződésünk, hogy ez a többség. A többség, akikről nem sokat hallunk, olvasunk a médiában, de akiknek sokat köszönhet az egész társadalom. Ha ezt Te is így gondolod, most kérünk, hogy tégy erről tanúságot.
Kik vagyunk mi, akik elindítottuk e honlapot? Néhány katolikus ember, világiak, zömében Cursillo -t végzettek, akiket szíven ütött Böjte Csaba atya húsvéti üzenete, hideg vizes locsolkodása tettre buzdított. Reméljük, hogy Te is szükségét érzed ennek a friss víznek, és ezt hozzászólás formájában ki is fejezed az alábbiakban.
Kérünk, hogy jelképesen Te is gyújts egy szál gyertyát, és imádkozz Isten egy olyan szolgájáért, akiről tudod, hogy csendben helytáll az Úr szőlőjében.
Figyelem: 2011. június 24-ikétől a hozzászólás regisztrációhóz és bejelentkezéshez kötött. Ezt sajnos azért kellett megtennünk, mert oldalunk a szpemmerek érdeklődését is felkeltette. Az ő hozzászólásaik persze más jellegűek. De - ha már ők is idetaláltak - kérjük a Jóistent, hogy szándéka szerint vezérelje tovább Őket a jó úton.
Szerző: Admin | 2012. január 04. 16:21:38
Horváth Kornél email-ben küldött hozzászólása:
Brezina Károly atya (ráckevei plébános) és Kálmán Imre atya (mint osztályfőnököm) nagy szerepet játszottak papi hivatásomban. Károly atya remekül összefogja Ráckevén az ifjúságot, péntek esténként frankó közösség alakult ki akikkel megjártuk Erdélyt és ettük a sajtos kiflit. Imre atya fiatal papként lett osztályfőnökünk, sosem felejtem el neki a Csillag szállót Püspökszentlászlón. Mindketten áldozatosan végzik "munkájukat", csak pozitív példaként tudok rájuk gondolni.
Szerző: Benedek Klára | 2012. január 03. 15:19:16
kedves olvasók! Én református vallású vagyok, de megmondom őszintén eddigi életem során legmélyebben a lelkemet Böjte Csaba szavai érintették meg, az elmúlt év során amióta elkezdtem mélyrehatóan olvasni és át is gondolni a szavait, írásait, úgy érzem, más ember lettem. Őt azomban nem kell bemutatni, érte beszélnek a nagyszerű tettei és az a sok - sok megmentett élet, akit nevel és felnevelt. Nincs elég szavam, hogy megköszönjem neki, amit minden nap értünk tesz.
Sajnos kis koromban nem részesültem túl sok vallásos nevelésben, felnőttként kezdtem el mélyebben megismerni Istent. Szerencsére azomban életem során nagyon sok olyan jólelkű, a szó valódi értelmében vett lelkésszel találkoztam, hogy van kit kiemelnem Csaba testvéren kívül is.
Először is kezdeném Bogya kis Ferenccel, aki Szatmárnémetiben református lelkész és a konfirmációra való felkészítés első évét ő tartotta. Jól elmlékszem arra a 2003 kárácsonyi beszédére, ami annyira megragadt bennem, hogy a mai napig is nagyon sokszor eszembe jut (pedig már 8 éve...). Ő volt az első aki kinyitotta a szemem, hogy a szószéken nem ezer éve lejárt unalmas szövegeket hallhatok, hanem olyan dolgokat, ami igen is a mindennapi életben segít! Nagyra tartom Bartos Károly jelenleg Papolcon szolgálatot teljesítő református lelkészt is. Olyan széleslátókörű, értelmes, türelmes ember, hogy az ritkaság. Neki is olyan szónoklatai vannak, hogy az ember a padban úgy érzi neki mondja személyesen :). Most hogy új városba költöztünk, egy lelkész házaspár, Szabó László és Edit az, akit a Jóisten az utunkba sodort. A lelkész úr felesége a kisfiunk ovónénije, ritka becsületes és szeretetre méltó ember ő is.
Szerző: Edelényi Zsolt | 2011. december 05. 20:50:28
Filó Kristóf budakeszi plébános
Öt évig éltem Budakeszin. Kristóf atya esketett. Ő engedte meg, hogy ALPHA-t csináljunk. Húsvéti liturgiái gyönyörűek voltak. Nem volt káplánja, sekrestyése sem mindig. Hagyta, hogy a budakeszi civilek (domonkos nővérek is) dolgozzanak és ők sok mindent meg isvalósitottak. Volt úrnapi virágszőnyeg, mise alatt gyerekeknek katekézis, örömút, lelki nap, krumpliebéd, katekumenátus, jegyesoktatás és sok egyéb. Ő a háttérbe húzódott, és segitett, ha kellett.
Csak fiúk ministrálhattak, nagy ünnepekkor több tucat fiú segitett szervezetten, rendezetten a liturgiában. Vasárnapi prédikációi felkavaróak, buzditóak voltak. Budakesziről sok papi hivatás került ki.
Ennyit dióhéjban. Talán vannak még fontos dolgok, de most ezek jutottak az eszembe.
Szerző: Admin | 2011. november 30. 17:15:08
Dr. Biró Péter emailben küldte szerkesztőségünkbe az alábbiakat:
Sipos Írisz írását szeretném megerősíteni és kiegészíteni Kölley György vonatkozásában.
Ő is egyike azon papoknak, akik az üldöztetés éveiben személyi szabadságuk, közöttük sokan életük, feláldozásával is mindent megtettek a magyar ifjúság istenhiten alapuló erkölcsi neveléséért.
Már nagyfiúként különös érzékkel tudott foglalkozni a 8-10 éves kisfiúkkal, majd későbben felnőttként a fejlődő korosztállyal is. Gyermek- és ifjúkorában saját élményein keresztül ismerkedett meg a cserkészet eszmevilágával (Isten, haza, embertársak), és ennek egész életében elkötelezettje lett. Felismerte ennek jellemalakító és ifjúságnevelő hatását, és papként is alapvetően ez volt nevelő eszköze mindvégig.
Magam a 433. sz. Szent Bernát Cserkészcsapat farkaskölyök falkájában, 8 éves koromban ismertem meg, amikor ő már ifjúként nagymarosi táborozásunk egyik vezetője volt.
Az 1940-es években, szemináriumi növendékként is folytatta a fiatalokkal foglalkozást, egyre inkább kitűnt ezzel kapcsolatos adottságaival, olyannyira, hogy hamarosan a Magyar Cserkészszövetség országos kiscserkész előadója, majd a háború után kiscserkész vezetője lett.
1944/45 telén, Budapest ostroma alatt a budapesti Svéd Nagykövetségnek a Központi Szemináriumba telepített Internátusa vezetőjeként üldözött családok gyermekeinek átmentésében vett részt.
A háborús napok után újra felvette a kapcsolatot hívő cserkészvezetőkkel, és folytatta ifjúságnevelő tevékenységét. Ennek eredményeként 8 évet töltött akkori szovjet büntetőtáborokban, amit a Jó Isten különös kegye folytán túlélt, és 1954-ben hazakerült. Ez sem törte meg, és még nagyobb lelkesedéssel szervezte régi cserkészfiúk segítségével a fiatalok csoportjait. Akkorra már a magyarországi cserkészetet betiltották, így hittancsoportokként foglalkozott velük, vitte kirándulni, táborozni őket.
Közben befejezte, fogsága miatt megszakadt, szemináriumi tanulmányait, és 1956 nyarán pappá szentelték. Az akkori Állami Egyházügyi Hivatal ismerve előéletét csak Budapesten kívüli plébániára helyezéséhez járult hozzá, így került Dunabogdányba. Itt virágzó hitéletet szervezett és egyre több fiatalt nyert meg hittancsoportjaiba, ministránsnak, nyári „civil” táboraiba, stb. Közben felnőtt régi hittanosai, cserkészei segítségével budapesti „hittancsoportokat” is szervezett, irányított.
Mély nyomot hagyott bennem egyik személyes élményem ebből az időből. Tél volt. A hegyeket, erdőket beborította a fehér hó. A korai sötétedés után innen-onnan egymás után érkeztek kisebb-nagyobb fiúcsoportok a nagyvillámi turistaházba. A vezetők egymást igen, a fiúk általában nem ismerték a többi csoportbelieket. Mégis hangulatosan telt az este, majd takarodó előtt csendes elmélkedés. Kölley Atya, azaz Gyurkabá folyamatosan gyóntatta a hozzáfordulókat. Másnap, vasárnap reggel korai kelés, majd újra kis csoportokban az Urak Asztala hegy felé vezető turistaúton elindultunk. Farönkökből épült közeli esőbeállóban újra találkoztunk. Kis faasztalka, fehér terítővel, két szál viaszgyertya között feszülettel a havas téli csendben. Gyurkabá tábori szentmisét mondott nekünk és az erdő fáinak. Természetesen az úton többfelé éberen figyelő őrök biztosították nyugalmunkat. A szentmise után a csoportok megint különválva elindultak vasárnapi kirándulásukra. Csodálatos élmény volt!
Az akkori világban mindezt természetesen csak illegálisan, titokban, a legnagyobb óvatossággal lehetett ideig-óráig csinálni.
1961. februárjában, egyetlen éjszakán, vele együtt 38 papot és 82 egyetemistát tartóztattak le, államellenes szervezkedés vádjával, és ítéltek el 3-15 év börtönbüntetésre. Ő 3 évet kapott. Szabadulása után 2 ½ év házi őrizetben folytatta munkáját.
1967-ben végre „nyugati” útlevelet kapott, amivel, a hatóság által mellérendelt paptársának kíséretében, 30 napos szanatóriumi kezelésre utazhatott svájci nővérekhez. Ez alatt felvette a kapcsolatot külföldön élő volt lelki fiaival és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCsSz) vezetőivel.
A Szanatórium javaslatára 1969-ben, egyházi elöljárójának „ajánlására” újabb kezelésre utazott, ekkor már egyedül, és megfogadva a tanácsot, nem tért onnan vissza. Beilleszkedett a németországi ifjúságnevelő munkába és a KMCsSz keretében elvállalta az Európai Cserkészkerület vezetését. (Itteni munkásságáról szól Sipos Írisz említett bejegyzése.)
Itthon, a diktatúra összeomlása után újraalakult Magyar Cserkészszövetség örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.
Ennyit az én egyik papomról! Isten áldja meg őt élete példaadó munkásságáért, a magyar ifjúság istenhitre neveléséért!
További részletek olvashatók:
Kölley György: Értetek és miattatok. Eötvös Kiadó, 1989. ISBN 963 7820 17 5
Kamarás István: Búvópatakok. Márton Áron Kiadó, Budapest, 1992.
Dékány Csaba: Ciszterci indíttatású mozgalmakról a szorongattatás éveiben, 1949-1989. Budai Szent Imre Ciszterci Gimnázium, 2005. ISBN 963 229 257 X
Szerző: Edelényi Zsolt | 2011. október 13. 08:11:57
Vácz Jenő SJ
2002-ig a keresztényeket nem szerettem.
Akkor egy barátom felíhvott, hogy kerékpározott a mecsekben, és egy kedves öregúrral találkozott, aki meghívta őket az Életrendezés Házába. Még az alábbi cikket küldte el. http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/201.10/06.html
Mivel a háromnapos lelkigyakorlat úgy esett, hogy csak egy nap szabadságot kellett kivennem, ezért elmentem.
Nem is gondoltam arra, hogy ez a vidám öregember keresztény is lehet. Éppen vacsorára érkeztem meg, és ők felálva imádkoztak. Először azt hittem, rossz helyen vagyok, de annyira meleg és barátságos légkör fogadott, hogy egy percig nem zavart, hogy ők hívők, én pedig nem.
A három nap eseményeiről hosszan írhatnék, hiszen le is jegyzeteltem. Még éveken keresztül az évfordulókon átelmélkedtem a lelkigyakorlatot.
Akkor még egyszemélyes, 2 négyzetmétzeres fülkék voltak ott, az ivóvizet a kútból kellett hozni. Egy laticelt vittem, azzal mentem el az erdőbe, hogy a beszédek végén elhangzott kérdéseken gondolkozzak. Kápolna még nem volt kész, az étkező egy részét függönyöztük el, ott volt a mise.
Jenő atya és Isten alaposan átrendezte az életemet. Dolgozatot is írtam Jenő atyáról. Arra kerestem a választ, mi volt az ő titka, hogy ott nála megtértem. Nem jöttem rá igazán. Csak annyit tudok mondani: hiteles keresztény volt.
Szerző: Edelényi Zsolt | 2011. október 12. 07:53:45
Fekete András OFM
Míg nem hittem Jézus Krisztusban, ő volt az egyetlen pap, akit ismertem. Az ő miséin hitetlenként is részt vettem, mert úgy beszélt, hogy én is értettem. Szavaiban nem volt gőg, felfuvalkodottság, moralizálás.
Mikor megkaptam hitemet, ő kísért engem. Mit szerettem benne? Sosem okoskodott, mindig bíztatott. Bölcs, mert sokat hallgatott, és jót szólt, és csak akkor amikor kellett. Vidám volt. Sosem volt erőszakos, sosem akart manipulálni.
Feleségemmel és András atyával együtt elmentünk Umbriába és végigjártuk sok helyet, ahol Assis Szent Ferenc járt. Csodálatos zarándoklat volt.
Szerző: Admin | 2011. október 03. 13:53:57
Sok papról olvastam nagyon szép megjegyzéseket. Párat én is ismerek:Serbán Mihály, Serbán Bálint, László András, Balázs Zoltán, Simon István, Hámzau Relu, Bukovics István, Benchea Celesztin, Istvánka Vinci, Róka Dani, Manoláche Lőrinc és még sokan mások, akik szolgáltok vagy ma is szolgálják a jó népeket a magyar hazában vagy már külföldön, de teszik szívvel és lélekkel. Sok szeretettel: Csicsó János atya
Szerző: Admin | 2011. augusztus 31. 09:15:23
Vecsernyés Gábor hozzászólónk javaslatára, közzétesszük Nemeshegyi Péter SJ atya írását Nemes Ödön SJ atyáról:
http://ilyenazenpapom.com/customPages/nemes-odon-%281926-2011%29
Szerző: Vecsernyés Gábor | 2011. augusztus 31. 08:46:03
Nemes Ödön SJ atya 2011. augusztus 19-én, pénteken hajnalban elhunyt.
Gyászmiséje és temetése 2011. szeptember 3-án 15.30-kor lesz a Pesti Jézus Szíve templomban.
Szerző: Kovács Tímea | 2011. augusztus 23. 09:28:34
Nem tudnám szavakba önteni azt a jóságot, lelki szépséget, szeretetet, amit dr. Gesztesy András atya adott nekünk anno Kakasd községben. Gyermeki éltünket, a világra való rálátásunkat, szellemi fejlődésünket mind-mind neki köszönhetjük. Lehet, hogy akkor és ott anno mindezt nem is tudtuk értékelni, megháláni neki.... de hiszem és tudom, hogy sokunk életét betöltik az ő tanításai, szavai! Szeretettel és tisztelettel gondolunk rá :-))) A jó Isten éltesse és teremtsen hasonló embereket erre a Világra :-)))
Szerző: Missa de Angelis | 2011. augusztus 18. 13:07:34
Ailer Gellért OFM atya:
„Üldözéseink során, mikor egyik helyről a másik helyre kell mennünk, egyre több helyen tehetünk tanúságot.”
Centrum. Villamosmegálló. Szűzanya a zászlón. Katolikusok. Dicsőítő zene. „Feltámadott, feltámadott…” Közelebb megyek. Együtt éneklünk. Bérlet eltéve, dicsőítünk. Testvérek tánccal magasztalják az Urat.
Gellért atya és a ferences felnőtt közi. :)
Szerző: Missa de Angelis | 2011. augusztus 18. 12:39:37
Hess István SJ atya:
„Nem a csatát kell megnyerni, hanem a háborút.”
„Várok, és nem történik semmi. Csend.”
Mély, komoly igazságokat fogalmaz meg.
Sokat köszönhetek Neki.
Megfontolt, átlátja a helyzeteket.
Jó hallani, amikor énekel, és
látni, amikor szívből nevet.
Szent István királyunk ünnepnapján Védőszentje vezesse továbbra is!
Szerző: Iványi János | 2011. augusztus 13. 21:02:01
Nagy szeretettel és tisztelettel gondolok Kovács Kalliszt atyára. Pestszentlőrincen a 80-as években Ő indított el a hit útján, nála lettem elsőáldozó és bérmálkozó. Hálás szívvel őrzöm jóságos, türelmes, példamutató személyiségének emlékét.
Szerző: bauzsu | 2011. augusztus 01. 06:58:11
Szeretném megköszönni Cseh Péter Mihály atyának áldozatos munkáját. Köszönöm hogy a jó útra térített és azóta is mutatja az utat. Vezetésével kiemelt a depresszió mocsarából és az Úr felé vezetett.Imádkozom érte és a többi papokért is, hogy méltó módon vezethessék az Úr felé a bárányokat.Kérem a JóIstent hívjon még ilyen papokat a bárányok élére pásztornak! Hálát mondok az Úrnak, mert megtaláltam a hozzá vezető utat! És ahogy Péter atya szokott ,,kiabálni" ,,Jézus" Jöjj hozzánk!!! Ámen
Szerző: Kis Bernadett | 2011. július 20. 18:47:47
Aki nagy hatással volt-van az én életemre lelki fejlödésemben Fülöp László tisztelendő atya. Igehirdetéseit hallgatva megtisztult erkölcsi,lelki világba emel,általa megismertem az Úr Jézust. (A neten mindanyian meghalgathatják igehirdetéseit: fuloplaci10 ) Szeretettel emlékezek gyerekkorom meghatározó papjaira Vatány Gábor,Rózsa Gáspár majd később Márton István. Sok szép élményt köszönhetek nekik. Isten áldása rájuk
Szerző: Admin | 2011. július 11. 13:58:05
A Végh család emailben küldött hozzászólását tesszük közzé:
Búcsúzás Hajdó Istvántól Isten bocsássa meg nekem, hogy a gyászhír után, amit ma kaptam, 22:39-kor, 2011.- július 8.án: " PAPBÁCSI MEGHALT"- Krisztus teste a lobogó viaszgyertya fényében ülve-írva,erős almapálinkával nyugtatom hevesen dobogó szívemet, tompítom agyamat,hiszen tudatomba hasított; többé nem látjuk egymást, Drága Pista, tisztelendő főesperes, Hajdó István, gyermekeim keresztelő papja. Kimondatott az AMEN. Berszán Atyánal járva, kit mostani Gyimesi nyaralásunk idején látogattam meg,lelki megerősödést kaptam. Panaszoltam,siránkoztam,hogy milyen elesett,gyenge állapotban feküdtél kórházi ágyadon,amikor hétfőn hogy Erdelybe érkeztünk első utam az udverhelyi idegosztályra vezetett. Tekinteted,a néhány elsuttogott szó azt jelezte, hogy Te mar majd' Odaát vagy. Arcod gyötrettetésed ellenére fiatalosan szép volt s mikor azt mondtam Neked : Egész Magyarország érted imádkozik,azt felelted " Köszönöm,az jó! ". Berszán Lajos, aki a kolozsvári református teológián rendezett díszünnepségen Magyar Örökség Díjad laudátora volt, azt mondta nekem aggodó szavaimra, hogy bennünket hívőket elszolít Urunk, de ne sötétséget,sőt inkább fényt lássunk magunk előtt, az örök élet világossága járjon át. Búcsúzom szeretve tisztelt pásztorunk. 2005-ös csíksomlyói pünkösdi prédikációd felszabadító, megnemesítő, magasztos könnyezést váltott ki belőlem, s akkor határoztam el, hogy megkérlek, vállald el gyermekeim megkeresztelését. Csodaszámba menő, hogy hosszas, hiábavaló keresés, érdeklődés után végre Rád találtam. Budai munkahelyemre sietve megálltam a Városmajor utcai Érsebészeti Klinika előtt. Próbáltam telefonon a nyomodra bukkanni - megmagyarázhatatlan miért pont ott és akkor !!! Megtudtam, nagybeteg vagy, szívműtétet hajtottak végre rajtad. Hol? Épp ott,a Városmajor utcai kórházban, amelynek kapujánál álltam. Beléptem az épületbe, a kertbe, ahol látogatóid karéjában ültél a padon, sápatag lábbadozóként. Bemutatkoztam, elmondtam kívánságom, s Te azt válaszoltad, ha megerősödtél, jöjjünk Gyergyószentmiklósra, templomodba. Kérdeztem hogyan tituláljalak ; főtisztelendőnek, főesperes úrnak, plébános atyának, mire azt mondtad: Szólíts csak Pistának, kedvesem! 2006. július 23.-án a zsúfolt nagytemplomban a vasárnapi szentmisén keresztvíz alá álltak Margit, Mária Ilona és Emese Etelka lányaim és Pál Péter fiam. Emesének a keresztségben az Egyház szabályai szerint, valamelyik szent nevét kellett választani. Ezt Rád bíztuk. Erzsébetet ajánlottal, az önfeláldozás, az ölében piros rózsával jelzett, életet magasztaló Árpád-házi királylányunk után.Célbataláltál, hiszen édesanyám és legidősebb nővérem is Erzsébetek. Zengett Isten Háza a sok száz magyar hívő énekétől, s gyimesi csángó testvéreink, immár keresztelő komáink jelenlétében alkalmat kaptam arra is, hogy elmondjam Sajó Sándor két versét, a Hitet és a Magyar Keresztet. Nyugdíjázasod okán Lengyelfalvára kerultél ezután,ahol áldozatos szolgálatod látvanyos eredményeket produkált. Orbán Balázs emlékére álíitott székelykapu avató ünnepségetekre engem is meghívtál, hajlékodba befogadva, s tetted ezt több alkalommal, amikor családommal meglátogattunk, Szentmiséden részt vettünk. Hírdetted: a magyarok zászlója legyen a pelenka: a gyarapodás, az új élet, a megmaradás záloga. Magyarok, székelyek, csangók, Kárpát Hazánk minden jó testvére, aki ismert, izzó szeretettel kapcsolódott Hozzád, s ez a ki nem hanvadó ragaszkodás éltet bennünket immár a földi élet áldozatos szolgalatából az örökkön örökké tartó mennyei létbe távozásod, bár megrazó, de dicsőséges pillanatától mindétig. Amen. Soli Deo Gloria! ( Búcsúzás Hajdó István papbácsitól- Végh Péter tanár és családja- Pilisjászfalu)
Szerző: Goda Gergő | 2011. július 04. 13:27:41
A mi papunk nagyon kedves és egyben nagyon szigorú is. Tudja, mikor van heyle a viccelődésnek és figyelmeztet ha valamit rosszul csinálok. Élettapasztalata révén sokszor próbálok ráhallgatni, hiszen csak a legjobbat akarja nemcsak nekem, hanem mindazoknak akikkel szigorú. Őszinte, szókimondó és sohasem fél megvallani véleményét. Sokan ezért nem is szeretik, hiszen ő egyből megmondja valakinek, ha hibát lát viselkedésében. Egyéni véleményem, hogy ezért nem kellene rá megharagudni, hanem elfogadni és belegondolni az ő lelkivilágába azelőtt, hogy ítélkeznének felette. Sajnos városunkban megvannak a rossz szavak ellene, de mi szeretjük őt. Nagyon jól tud prédikálni, sosem unalmasan hirdeti az igét. Sokszor hosszasan beszél, de még akkor sem fáradunk bele, legalábbis egy páran. Ha látja, hogy megunjuk, vagy picikét elbóbiskolunk egyből ránknéz és kérdez valami olyat, amire talán válaszolni sem tudunk. Ha nem tudunk sem keseredünk el, azzal is többet tanultunk. Ha tudjuk meg megdícsér. Egy élmény hallgatni szentbeszédeit. Olyan érzés, mintha leülnél valakivel egy délután teázni, és soha nem akarsz elszabadulni. Nagyon szeretjük őt. Sajnos már egy kicsit idős. Kérem imádkozzatok érte is! :)
Szerző: Admin | 2011. július 04. 07:45:18
Simon Tibor emailben küldött hozzászólását tesszük közzé:
Berta Tibor atya rendszeresen jár hozzánk misézni, Csepel Belvárosba. Mint kántor, vasárnapról-vasárnapra várom a 10 órai szentmisét, amelyet ő tart. Vasárnaponta 5 szentmisén orgonálok, és az általa tartott mise az, melyen nemcsak mint kántor, hanem mint hívő is részt veszek. Nagyon tisztelem benne, hogy a mai korba igyekszik beleilleszteni a Szentírásból hallottakat. Nagyon sok példát hoz, a mai ember életéből. Ferences lelkületéből adódóan igyekszik a hívektől távol tartani a világ szennyét, az értékesre és a lényegre irányítani az ember figyelmét, nem fél attól, hogy Krisztushoz hasonlóan esetenként radikális legyen.
Prédikációjára lehetetlen nem odafigyelni.
Liturgia iránti elkötelezettsége példa számomra.
Köszönöm a Gondviselésnek, hogy minden vasárnap vele szolgálhatok és adjon neki az Isten jó egészséget, hogy még nagyon sok hívő embert tudjon tanítani.
Simon Tibor kántor, Csepel Belvárosi Plébánia
Szerző: Admin | 2011. június 30. 09:56:19
V. Ági emailben beküldött hozzászólását tesszük közzé:
Életem nagyon nehéz-kiüresedett életunt-szakaszában találkoztam SZEKERES MIHÁLY ATYÁVAL Gyömrőn. Amíg itt volt, köztünk élt, mint Jézus, megosztotta életét velünk, és mi is megoszthattuk életünket vele. Sok csoportot, ki közösséget hozott létre, ezekben fáradtságot nem ismerve aktívan részt vett. Számos rendezvény, program, agapé, ministráns, ifikirándulások, nyári táborok, biciklitúra, játszóházak, templom- éps plébánia felújítása, templom- és templomkert közösségi takarítása és rendbentartása, lelkigyakorlatok kötődnek szolgálatához.
A misén prédikációiban mindig ívet húzott az előző vasárnapok Evangéliumai és az aktuális Evangélium mondanivalója között. Szelíden beszélt, de tanított, nevelt is. Mindig megköszönte a Szentmisében örömmel végzett szolgálatainkat, és hogy együtt ünnepelhetük a Szentmisét. Moslygós, kedves pap.
Megismertetett egy új lelkiséggel, egy új „Családdal”, az elhagyott Jézusra tekintő szeretetközösséggel.
Hálát adok és köszönet Istennek, hogy itt szolgált Gyömrőn Szekeres Mihály atya.
Üdvözlettel: V. Ági
Szerző: Ráczné Erzsike | 2011. június 28. 21:04:45
Hívő,katolikus életem meghatározó papja +Gondos István apát úr volt, aki gyermek és kora felnőtt korom vallási életét irányította.A másik meghatározó pap, Balog Gyula Atya személyében érkezett a jó Istentől küldetésben Újfehértóra, s általa kaptam indíttatást a hitoktatói munkámhoz.Gyermekeim számára ,valamint a családok számára Felföldi László atya jelenléte,tanítása még ma is meghatározó,bár máshol látja el már áldásos papi munkáját.Német János atya által ismerhettem meg P Anton Gots kamilliánus atyát,aki karizmatikus egyénisége által sok embert kapcsolt be a Kamilliánus családok országos hálózatába. Életem legnehezebb időszakában találkoztam vele,ő nem csak megvigasztalt,de hitet és erőt is adott,testi-lelki gyógyulásomhoz.Könyveinek tanítása erőforrásaim ,imái tudom meghallgatásra találnak a mennyei Atyánál.Rajtuk kivül Linzenbold József esperes-plébános személye számomomra és családom számára is meghatározóvá lett.Úgy látszik a jó Isten szeret bennünket Újfehértóiakat,mert meghallgatja imáinkat és jó papokat küld nekünk.Szinte minden kis papot aki nálunk volt megemlíthetnék,mert mindegyik más-más értékeket hozva segítette Isten felé a lépéseinket.Juhász Imre atya, mostani plébánosunk a papok éve kapcsán vissza hívta őket egy-egy alkalomra. Prédikációikkal felhívták figyelmünket a papi élet szépségeire,de a küzdelmeire is .Hálás szívvel mondok köszönetet papjainkért a jó Istennek,hogy Őket küldte el hozzánk,hogy általuk erősödhettem hitemben,lettem befogadója Krisztus tanításának és közvetítője is.
Szerző: Dóra | 2011. június 23. 08:52:48
Szeretnék 2 papot megemlíteni, akik meghatározó személyek, lelki vezetők életemben: Nagy József plébánost, valamint Böjte Csaba testvért. Árad belőlük az öröm, szeretet, béke. Valóban Isten küldöttei. Köszönet József atyának kedvességéért, bátorításáért, a fiatalok szeretetéért, tanításáért, Csaba testvérnek áldozatos munkájáért, példamutatásáért, tanításáért (szentbeszédek, könyvek, levelek), valamint humoráért, közel hozza Istent. Nagyon sokat tanultam tőle!! Áldja meg őket a Jóisten, tartsa meg sokáig erőben, hitben, szeretetben!
Szerző: Tina | 2011. június 22. 19:55:13
A Szent Szűz oltalmazza Bodó Zoltán atyát.
Szerző: Vermes Zoltán István | 2011. június 22. 14:48:34
Óriási szerencsém van.
A következő kiváló papokat mind személyesen ismerem, mindössze két és fél év óta, hitbéli megerősödésem óta.
Időrendi sorrendben:
Hankovszky Béla, Farkasrét egyik fő gyóntatója, a legtapasztaltabb pap.
Mékli Attila, farkasrét káplánja, a tömött "vashatosok" celebrálója, szelleménél csak a hite erősebb.
Szederkényi Károly, Farkasrét egykori plébánosa, a legbelátóbb, sokolédalúbb pap.
Sebők Sándor, fóti plébános, egy zenáben és hitben gazdag közösség ebszolút tekintélyű vezetője. Olyan kiválóságok segítenek neki, mint Borka Zsolt, Cselőtey Anna, Cselőtey Andrea, Guzsaj Andrea, és a másik Guzsaj lány olyan hittel és szerénységgelé, ami páretlen.
És végül, de nem utolsó sorban:
Csáki Tibor, monori pláébános, akinek nemrég volt az ezüstmiséje TÖMÖTT templomban, és olyan szeretben, hogy csak ámulni lehetett. Amellett, hogy 3-4 templomre vigyáz, nyári tábor, téli tábor, 24 órás kosárlabdameccs a filataloknak, zarándok út suzervezés, és még sok mindenm személyesen magaráza el kedves keresztelkedni készülő feleségemnek, hogy mi ios a Krisztusi Szeretet. Ő TUDJA.
éS MOST AZOK, AKIKET HANGRÓL ISMEREK:
Pál Ferenc, - akinek a megbocsájtásról szóló egykori beszéde beleszólt az életembe -
Böjte Csaba, akinek a húsvéti beszédét a magyar Mária Rádió nem adta ki hangban, de az erdélyi Mária Rádió igen,
Székely Gábor (László?) a cigánypasztozizációs felafdattal megbízott püspök
És legutoljára:
Kovács Gábor, pap-költő, akinél mordabb embert nem ismerek, de ha szentbeszédet mond, elmosolyodik, és akkor kell rá figyelni, nem máskor. A szonettkoszorú-ja kiadását - melyet szorgalmaztam - nem vállalta eddig se az Szent István kiadó, se a Szent Gelléért kiadó.
KÖLTEMÉNY NEM KELL?
Hálám az Úrnak ezekért a kiváló emberekért!
csévizio
Vermes Zoltán István
Szerző: Béres András | 2011. június 04. 16:21:57
Az én papom olyan, mint egy repülő pilótája. Vagy, mint egy cég tapasztalt vezetője. Emberi, megértő, tudja, hogy a szív számít. És mégis: igényes, következetes, és nem langyosítja fel az eredeti tanítás radikalitását. Fábry Kornél, a kaposfüredi plébános, Húsvétkor a kertben a gyerekeknek Kinder tojásokat rejtett el. Ő igazán érzi, hogy az adományozás nem a "felesleg", nem a "másodrangú", a "lejárt" dolgok adása, hanem ugyanúgy a legigényesebb ajándék adása, mintha a saját gyerekünkről lenne szó.
Szerző: Kántor | 2011. május 27. 18:34:26
Legelső plébánosom Miklós Dezső atya, aki megismertetett a vallással szüleim után, de azt hiszem legalábbis nálam ez igaz, hogy teljesen más ha ha egy pap beszél nekünk gyerekeknek vallásos dolgokról, mert ott áll Ő, mipedig ülünk és tátott szájjal hallgatjuk, aztán érdeklődve végignézünk rajta és gondolom magamban, de szép ruhája van a bácsinak és de jól néz ki ahogy fel és leveszi. Aztán ő tanított meg engem ministrálni és nem zavarta hogy mise közben odaforduljon hozzám és elmondja mit kell csinálni és utánna folytassa a misét és ezt megcsinálta egy pár vasárnap mire megtanultam de ő türelmes volt. Második plébánosom Heidelsperger István atya akit már nagyobbacska koromban ismertem meg mert akkor került hozzánk, nagyon sokat tanított engem úgy, hogy mindezidáig én se tudtam hogy tanít és ezt valószínüleg ő sem tudja, de most hogy elkerültem egyetemre előkerült a vallás a szobánkban és sok olyat tudtam mondani szobatársaimnak amit tőle hallottam és emelett nagyon jókedvű ember akinek mindenre van valami vicces mondata és azt hiszem még nem is volt körülötte fagyos hangulat mert ugyanúgy el tud beszélgetni egy gyerekkel mint egy időssel és nagyon szereti az embereket. De ugyanakkor hasonló tulajdonságokkal fontos hogy nem ugyenezek hanem hasonlók, említhetném Lengyel József atyát, Bákonyi János atyát, Tamás László atyát, Kálmán József atyát, Juhász Imre atyát akinek hihetetlenül jó prédikációi vannak.
Szerző: Dalma | 2011. május 25. 10:27:47
Én Papp Tibor görög katolikus atyát emelném ki, aki a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban hittant tanít már 2-3 éve. Gyakorlatias és minket mindig az életre nevelt. Sugárzik róla, hogy úgy is él, ahogyan beszél és számomra ezért nagyon hiteles pap és hiteles ember. Emellett ha valaki lelki tanácsért, segítségért fordul hozzá, soha nem utasítja vissza. Ha nagyon sok dolga van, akkor is talál időt és alkalmat a beszélgetésre. Én személy szerint sok lelki épülést szolgáló dolgot kaptam tőle, amit a mindennapi életbe is be lehet építeni. Szerintem a változást is a mindennapi életben kell kezdeni. Emellett atya ellátja a mindennapi papi teendőit az egyházközségében, 3 gyermeket nevel, sőt még főiskolán is tanít. Egyszerre tanár, lelki vezető, pap, férj és apa. Nem is tudom, hogy tudja mindezt a sok dolgot egyszerre csinálni, de tudja. A Szentlélek vezesse további útján és Isten áldja meg áldozatos munkájáért!
Szerző: Mara | 2011. május 23. 13:46:09
Szeretettel emlékezem "az én plébános bácsimra", Bartos Ágoston Imrére, aki már az Úrnál szolgál, és kedves testvérére, Mária nővérre- a mi szeretett Marika néninkre-, aki a hittan oktatásban segédkezett testvére mellett.
Mária nővérnek ezúton kívánok még sok, szeretetteli szolgálati évet!
Szerző: Varga Zoltán, Kaposvár | 2011. május 22. 12:48:10
Én kettő Papnak mondanék ezúton köszönetet. Először is Varga Laci Atyának a Kaposvári Szent Imre plébánia papjának, másodszor pedig (de csak azért, mert őt később ismertük meg) Váron István Atyának, az ő káplánjának, akiknek minden szavuk és tettük áldás volt az életemre. Laci Atyánál kötöttünk házasságot, Isti Atya keresztelte meg a Kisfiunkat. Ezen kívül örökké hálás leszek nekik azért, amit nekem adtak a Szentmiséken, a jegyesoktatáson, a lelkigyakorlatokon, a katekumentásokon, a beszélgetéseken, a szentgyónásokon, az ünnepeken, a majálisokon, a zarándoklatokon és a többi programokon. Mindketten példaértékű és kiváló Papjai egyházmegyénknek, szuper pedagógusok és prédikátorok. Nagyon okosak, tájékozottak, kedvesek, viccesek, közvetlenek, önzetlenek, empatikusak, türelmesek, aktívak és segítőkészek. Igazi jó pásztorok! Isten éltesse őket sokáig!
Szerző: Mindegy Lujka | 2011. május 10. 15:24:53
Kedves Adeodatus!
Május 9-i leveledre még egy tanácsot szeretnék adni, bár nem vagyok felhatalmazva.
Ha budapesti vagy, akkor A III. Szentendrei uti "KÖVI- MÁRIA" templomba van egy aranyos Feri atya, aki sokat segít a fiataloknak, minden problémában. Ismerőseim sok jót meséltek róla, de magam is a vasárnapi vallási TV műsorban hallgattom beszédét.
Mivel magam is elég vándorló vagyok, de jó tapasztalataim vannak. Sokat járok a II. Mártírok úti "Országúti Ferencesekhez". Alig merek saját problémámmal előjönni, de az a kicsi amit kérdezek, arra kielégítő választ adnak. Igaz nem szájbarágósan. Nem tudom, hogy szabad-e Őket ajánlanom, de nagyon odafigyelnek a lelmentésre (pl. nagyon meglepődtem, amikor itt találkoztam először nem a régi gyóntatással, itt egymással szembe ülünk. Először ihedtemben majd elfutottam, de életem legjobb gyóntatása volt). Azóta ha tudok oda megyek.
Próbálkozz, ha van rá modod, nem bánod meg. Itt is van léleképítés, de erről semit nem tudok mondani. Nekem elég amit a gyóntatószékben adnak.
Nagyon szeretném, ha megtalálnád a lelik BÉKÉDET!
Szerző: Mészáros József | 2011. május 08. 15:13:53
Nos, három olyan személy volt/van az életemben, akikhez pedagógiai, zsurnaliszta (sajtófotó-riporter) hivatásom évtizedei alatt feszült lelki érdeklődéssel, s egyszesmind nagy lelki nyugalommal közeledtem, akiktől igen-igen sokat tanultam,.. s ennél fogava adhattam is tovább e tanultakból. Legelébb Őeminenciája Dr. Várszegi Asztrik O.S.B. Pannonhalmi Főapát volt az, akihez korai emlékek, ma ezt így szokás mondani:, munkakapcsolat,.. ám ennél messze - messze több, fűzött már első találkozásunkkor. A vele Pannonhalmán,.. székhelyén készített fiataloknak szánt riport, néhány fotó,. messze nem gondolom, hogy holnapután elévülne:, az én szívemben meg pláne nem. Ezt a talán kívülről kötöttnek is hihető, ámde nagyon is őszinte, fesztelen -és nyílt beszélgetést ma is boldogan megismételném,. (lenne miről) Őeminenciáka Dr. Bíró László püspök úr a budapesti Kisboldogasszony-(ismertebb nevén) Egyetem-téri templomban tartott (évekel ezelőtti) előadásai, szentbeszédei egy míves kötetet érdemelnének, terjedelmük és követendő, cáfolhatatlan tartalamuk kapcsán biztos. Személyes találkozásaink egy-egy külső előadáson is csak elmélyítette bennem a hit abbéli szegmensét:, nincs megválaszolhatatlan kérdés, melyre a Szentírás, avag ezen keresztül életünk ne nyerhethetne helyes útmutatást akár legnehezeb pillanatokban. Kuminetz Géza rektor atya, Bíró püspök úr mindenben messze-messze méltó utódaként válik a kézzelfogható jelenben szerény, rövidke találkozásaink - ideértve az évközi vasárnapok félnyolcas istentiszteleteit is - tanítómmá, aki bölcsen, egyszerűen, nyíltan, s hasonlóan a fentiekhez, fesztelen természetességgel nyílik meg előttem, s hívei előtt egyaránt. Hossazn írhatnék bármelyikükről,.. ám jelenleg is inkább azon fáradozom, hogy a magam hivatásának egy-egy szerény olajág-töredékével szolgáljam meg tanításukat, írásaik, s talán jövőbeni talkozásaink során még közelebb kerülehessek túl hivatásomon,....keresztény jelenlétemmel e számomra legnagyobbakhoz.
Mászáros Józset pressphotographer (sajtófotográfus) m9885@freemail.hu (Budapest) 06703029973
Szerző: Kapócs Imre | 2011. május 06. 21:31:55
Szeretnék néhány magyar papnak hálát adni, hogy voltak, vannak és hittek/hisznek és tettek/tesznek, Jézus szívével szerettek és szeretnek (ez a felsosorlás nem teljes, csak töredékes) - Dr. Németh László Budakeszi volt plébánosa, Mindszenty József püspök, Meszlényi Zoltán vértanú püspök, Apor Vilmos vértanú püspök, Shvoy Lajos püspök, Katnona István karizmatikus atya, Kemenes Gábor plébános, Benkő Antal SJ, Nemeshegyi Péter SJ, Mustó Péter SJ, Nemes Ödön SJ, Mócsy Imre SJ, Vértesaljai László SJ, Patsch Ferenc SJ, Békés Gellért OSB, Marton Marcell OCD, Böjte Csaba OFM, Takács Nándor OCD püspök, Jakus Ottó, Illéssy Mátyás, Puvák Tarzíciusz OCD, Mádai István és még folytathatnám... Isten áldja és segítse őket itt a földön és a mennyben is!
Szerző: Réka | 2011. április 20. 22:56:27
Kedeves Látogatók!
Ma van az OLTÁRISZENTSÉG alapításának napja.
Ez a nap a papság megalkakulásának a napja.
Az utólsó vacsorán JÉZUS a tanítványoknak ekkor adja át a földi hatalmát az Ő emlékezetére való cselekedetre. "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" JÉZUS azt is mondta, aki titeket hallgat engem hallgat. Így hallgassuk intelmeiket /prédikációjukat/ JÉZUS utódainak.
Gondoljunk közösen a mai napon papjainkra, akik Jézus személyében cselekednek, amikor bemutatják a vérnélküli áldozatot /incruente/ a misét. Bennünk is jelen van JÉZUS az atyák közremüködésevel. Hála nekik!
Minden hónap első csütörtökön a mise hallgatást és áldozást, régi jó szokás szerint, mindig a gyóntató atya /föloldozó pap/ feladatának ellátására szoktuk fölajánlani. Jó volna, ha visszatérne ez a szép régi szokás, mert erről a katolikusok is kevesen tudnak.
Engedjétek meg, hogy önző legyek és az én felejthetetlen gyóntatómat: JANCSÓ IMRE atyát /Hatvan/ megemlítsem és jó egészséget kívanjak neki. Atya én is megöregedtem, most már ülhetek az utólsó padba. Volt rá péda, hogy ha késtünk a miséről, a szószékről keresznéven szólítva invitált a padsorok elé. Kicsit megszégyenültünk, de megtanultuk, hogy időben és lelkileg felkészülve várjuk a SZENTMISÉT. Intelmét betartjuk. Még azt is engedjétek meg, hogy gyermekeimért sokat tevő FRANK PÁL /Szalézi/ atyát is köszönthessem. A mai napomat értük ajánlom föl. Köszönöm, amit értem és gyermekeimért tettek.
Köszönjük azoknak az atyáknak is a munkáját, akik itt nincsenek megemlítve. Sok oka lehet, de biztos, hogy a hívek a szívükbe zárták őket is.
ISTEN áldja meg a papokat és legyenek segítségünkre az ATYÁHOZ eljutni.
Kívánok mindenkinek békés HÚSVÉTOT!
Réka
Szerző: Deák László | 2011. április 15. 19:06:38
Kedves Testvéreim!
Tudom, hogy ez az oldal nem erről szól, de ha már szóba került itt is az orosházi eset, akkor ezt - a magam részéről - fontosnak tartom megjegyezni:
Az EGYENLÍTŐ.BLOG oldal - amelyiktől mindenki átvette az információt, azt itt beidézett atv is - reagált a helyesbítési kérésemre és törölte az ismeretlen informátorától kapott - családomat érintő - hazugságot. Ott már nem olvasható, ahogy több hírportálon sem, akik szintén korrektül léptek ebben az esetben. (168 óra, hír24 stb. stb.)
Itt is hangsúlyzom, hogy az említett plébánosnak nem volt nemi kapcsolata nevelt lányommal és nem is kapták rajta senkivel.
Tisztelettel:
Deák László
evangélikus lelkész
Szerző: MegmentettLélek | 2011. április 12. 12:03:06
Sok papot ismerek, akiknek sok szépet köszönhetek. De közülük is kiemelkedik Kocsi György atya, aki több mint tíz éve gondozza a zamárdi híveket és az ott nyaralókat. Okos, tanító prédikációiból sokan tanulunk. Bárcsak sok hozzá hasonló jó lélek szolgálná az Egyházat. Minden szeretetet és tiszteletet megérdemel. Sajnos nemcsak a kommunista érában nem becsülték meg a papokat, de ma sem kapják meg azt az erkölcsi elismerést, amit megérdemelnének. Isten áldja meg őket szolgálataikért.
Szerző: Zsuzsa | 2011. április 06. 08:43:30
Köszönet elsősorban Garadnay Balázs atyának minden hittan őráért, lelkivezetésért, szép gondolatokért amit megosztott azokkal akik hozzá fordultak.
Rosner Zsolt atyának mindenér:t/ amit akár gyerekek akár felnőttekről
legyen szó/.fáradhatatlanul tevékenykedik Isten szolgálatában,és nincs nála lehetetlen, mindenben készségesen segít.
köszönet még Borsos József pálos atyának
Kajtár Edvárdnak
Cseh Péternek
Szabó Oszkárnak
és mi Urunknak aki őket kiválasztotta meghívta erre a szolgálatra.
Istennek legyen hála!
Szerző: Gábor | 2011. április 01. 12:54:07
Szerintem a papok jófejek :D
Szerző: roznyik erika | 2011. március 22. 14:14:25
Jakus Ottó atyáról, a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat munkatársáról szeretnék írni.
Öt éve ismertem meg a KASZ máriabesnyői lelkigyakorlatán.
Holott katolikus családban nőttem fel, megkereszteltek, elsőáldozó voltam, bérmálkoztam, a lélekben lakozó Istenhez való elkötelezettséget nem éreztem sosem.
Nála vettem úgy először részt egy misén, amikor az elején nem a „menjetek békében”-t vártam, hanem lélekben is ott voltam. Ezt az ő karizmatikus személyisége nagyban elősegítette.
Olyan volt ez a lelkigyakorlat, mint egy születésnapi ünnepség. Ez - ahogy elneveztem magamban - a LÉLEK VASÁRNAPJA volt. Ünnep, aminek értékét csak a hétköznapokkal összevetve lehet látni. Nagyon sokat kaptam, szeretetben, gondolatokban, hitben való megerősítésben, a Bibliához való közeledésben Ottó atyától. Nála gyóntam hosszú-hosszú évek után először, egy igazi „életgyónás” volt, ami nagyon sokat segített a továbbiakban.
Onnan hazatérvén ez indított arra, hogy a vasárnapi miséken rendszeresen részt vegyünk párommal együtt, és őt is sikerült újra Istenhez visszavezetni.
Most februárban, öt év után találkoztam Jakus Ottó atyával újból Leányfalun, a Szent Gellért Lelkigyakorlatos Házban, a benyomásom vele kapcsolatban ugyanaz maradt, sőt megerősödött, és most már megismerhettem egy nagyon kedves segítőjét, Fazekas György atyát, aki minden tekintetben egyenrangú munkatársa.
Szerző: nd | 2011. március 11. 17:46:35
Farkas László atya, a váci egyházmegye ifjúsági referense, hihetetlen sok munkát öl a fiatalok közösségeinek vezetésébe.
Szőke Gábor tolcsvai plébános, nagyon jó lelkigyakorlatokat tart, magával ragadó személyiség.
Szerző: bebe | 2011. március 08. 17:59:53
Markus Andras sepsiszentgyorgyi tisztelendo, az orkoi "ciganyok papja". Szentbeszedeben egyszeru es kozertheto, am okito es ekesszolo. Ilyen papok kellenek nekunk!
Szerző: Kovács baba | 2011. március 03. 17:42:06
Csaba testvér a lelkünk mélyén dédelgetett feladatokat hozta felszínre.Még egyszer,ezerszer köszönet és hála Neki!
Szerző: Anikó | 2011. március 01. 11:33:02
Szeretet-Békesség-Alázatosság. Ezek jutnak eszembe Dr. Thorday Attila atyáról... Csak jót kaptam tőle!!
Szerző: deac erzsebet | 2011. február 23. 19:07:57
Munkàskènt kereste kenyerèt,mikor az Ùr megszòlìtotta,meghivta Öt,hogy hirdesse àz Igèt.
Vàllalta a megpròbàltatàsokat,botlàsokat,mosolyogva nèzett maga elè ès csendben ment tovább,segìtett mindenhol,ahol szüksèg volt,imàval,jò szòval,jò tanàccsal,jelenlétével eröt adott nekünk,hìrdetve Isten Dicsöségét.Mindenkin segìtett,senkinek nem mondott nemet.
Keresztelt,esketett,feladta az útolsó kenetet,temetett...imàdkozott èrtünk...
Gyerekkorom òta jelkèpem voltàl,dràga Sanyi bàtya ,a csalàdunk fènye...Hiànyzik bìztatò szavad,vidàm pèldàival mindig eröt adtàl nekem...
Imàdkozzunk a mai napon Szabò sàndor paptestvèrünkkèrt,akit hosszù szolgàlata utàn az ÙR magàhoz szòlìtott...
Hiszem azt,hogy talàlkozunk a boldog fèny reményèben,
Isten Nyugtasson bèkèben.
Imàdkozzunk fiatal papjainkért,hogy a hètköznap megpróbàltatàsainak ellenálva kövessék a kivàlasztott Ùtat ès az imàbòl eröt merìtve megtaláljàk a helyes megoldàst minden helyzetben,minden idöben.
Szerző: Huszágh L. | 2011. február 21. 21:03:54
Ilyen az én papom
Budapestiek sokan emlékezhetünk Turi Lajos atyára és bátor helytállására a kommunista időkben.Többször ült börtönben ifjusággal való foglalkozás miatt.Sosem zúgolódott miatta,hanem a börtönben is pastoralt.Tanításaival megelőzte korát.Nevelési eszköze volt a turisztika,mely során a test edzése mellett a lelket is edzette komoly lelkigyakorlatokkal,elmélkedésekkel.Basis közösségei voltak és házaknál tanította őket.Szerencsés vagyok,hogy nekem hittanból magánórákat adott előre meghatározott temetika szerint,általa összeállított legépelt anyagból.Családunkat ellátta lelki olvasmányokkal is.Fáradhatatlan volt.Minden idejét a Jó Hír terjesztésére szentelte.Sajnos sehol nem olvastam nevét a kommunismus papi üldözötteinek névsorában.Gyakran emlegtjük őt elérzékenyülve ,hogy ilyen atyánk,barátunk több nem lesz. Béke poraira!
Költözködéssel más plébániára is elkerül a hívő.Nem tehetem meg,hogy kihagyjam a sorból Dr Beer Miklós atyát,jelenleg a váci egyházmegye püspökét.10 évig plébániájához tartoztam családommal.Közvetlen,mindig vidám ember volt.Bármikor elérhető volt.A gyerekek is nagyon szerették.Közösség formáló erő volt a falunkban. Isten áldása kisérje jelenlegi szolgálatában is!
Szerző: tékozló anya | 2011. február 21. 11:00:10
Szolnoki János Apát Úr!
31 éve halt meg, de hiányát ma is nagyon érzem. Mai napig hozzá futok, ha gondom van. Halottak napján mindig fontosnak tartom a találkozást, soha nem mulasztom el. Szüleimnél is közelebb volt számomra lelkileg. Sajnos életvitelem miatt, évközben is találkoznom kell egy kis vigaszért.
Amikor első gyermekem érkezéséről értesültem, hozzá futottam kétségbe esésemben. Nem válalom a szülést, inkább a körutat is fölnyalom mondtam neki. A hosszú beszélgetés után már is szerettem volna a szülészetre menni, mert olyan szépeket mondott a szülésről. Olyan lelki dolgokat mondott, hogy csak az tudhatta aki vagy TÍZ gyereket megszült. (képtelenség, de olyan gyakorlattal beszélt a szülés szépségéről).
A keresztelőn végig zokogtam, amikor a Szűzanya szoborhoz levitt, és a kötényébe tettük a gyereket (jelképesen). Minden keresztelőt ezzel fejezett be. Nagy Szüzanya tisztelő volt, ezért az esküvőn, keresztelőn az anyákat mindig a Szűzanya oltalmába ajánlotta.
Nagyon hiányzik, nem lehet Öt soha elfelejteni. Súlyos betegségem miatt 2010. november 1-én nem tudtam lemenni hozzá. Férjem is nagyon megszerette, pedig ő csak 5 évig ismerte, de nem találkozott ilyen nagyszerű pappal, mint az APÁT ÚR. Igaz, hogy ök lementek a sírjához halottak napján, de biztos engem nagyon várt. Alig várom, hogy tavaszodjon hogy újra találkozhassunk, mert sok mondani valóm van a számára, aminek biztos örülni fog.
Emlékét mindig megőrizzük gyermekeimmel együtt.
Szerző: Ödön | 2011. február 21. 03:46:52
Egyetértek az előttem szólóval. Sajnos még a Pápa is felült az írországi 30.000 papok által megerőszakolt gyermek -hatóságok és médiák által terjesztett- rémhírének. A papok azok mind jó emberek és se ők, se a pápa nem tévedhet. - Ezt tessék tudomásul venni, hinni és maradéktalanul befizetni a tizedet!!!!!!!!!!
Szerző: varga Maria Ilona | 2011. február 20. 13:38:30
Egyoldalúnak érzem a sajtó támadásait. Az Egyházat egyes eltévedt tagjai alapján ítéli meg,Mindenütt voltak vannak lesznek hibák Röviden ezek az esetek az egyes emberröl ésnem az Egyházró a vallásról szólnak- az ö egyéni tragédiájukról- mindig az egyes embert minösítik. Sok kiváló embert ismertem meg az Egyházban tanulmányaim során akik emberileg és tudásban igen magasan álltak és állnak
Szerző: Bakk István | 2011. február 19. 19:14:28
Ilyen az én papom. Dr. Takács Nándor püspök atya
„Különbséget kell tenni az egyház – mint egyetemes krisztusi közösség – és az egyes személyek között.”(Takács Nándor dr.)
Dr. Takács Nándor (Jusztin atya) nyolc esztendeje kiérdemesült, vagyis nyugdíjas püspök, de túl a nyolcvanon is fiatal. Öröm vele beszélgetni. Apró dolgokra is pontosan emlékszik, mégsem veszik el a részletekben. Mondataiban belső harmónia, kiegyensúlyozottság sugárzik. Az 1956-ot követő megtorlások látszólag kettétörték pályáját. A papi működéstől és a hitoktatástól eltiltották, ezért kántorként és karnagyként, valamint „zugkáplánként” – az ország számos plébániáján megfordulva – mindig teljes értékű lelkipásztor maradt. A kínálkozó lehetőségeket maximálisan meg tudta ragadni, anélkül, hogy a titkosrendőrség vagy a békepapi mozgalom kísértéseinek egy fikarcnyit is engedett volna. S titokban megmaradt karmelita szerzetesnek. Élményeiből, tapasztalataiból, hányattatásából erőt meríthetünk. Életútja ugyanis bizonyossággal tölti el lelkünket: a keresztény erények gyakorlására nincs alkalmatlan idő. „Él a seregek Ura, Istene, akinek színe előtt állok.” (Szent Illés próféta)
Dr. Takács Nándor (Rábacsanak 1927. január 15-)
1938. augusztus 4-én kezdte meg Keszthelyen a premontrei gimnáziumban a tanulmányait. Felvételt nyert a keszthelyi karmelita kiskollégiumba.
1942-1943 után fogadalmas karmelita, beöltözött kispap.
1945. júniuság Győrben tartózkodott.
1947. május 27-én érettségizett. Építőtábor az atyapusztai (Pápakovácsi külterülete) remetekolostor építkezésén dolgozott.
1947-ben kezdi meg a teológiai tanulmányait.
1948-ban Kunszentmártonon és 1949 augusztusában Keszthelyen járt a magyarországi karmeliták teológiai főiskolájára.
1948. január 16-án lette az örökfogadalmat.
1950. augusztus közepétől újból Győrben.
1950. szeptember 12-től a pesti központi szeminárium tanul, mint a Győri egyházmegye növendéke.
1951. októberében szentelték pappá.
1951-ben Gyöngyösön kántor, orgonista.
1954-től vezeti a kispap kórust. Előadó tanár.
1954-ben magna cum laude letette a doktori vizsgáját.
1954-1959 között Budapesten a központi szemináriumban éneket oktatott a kispapoknak.
1956 után megkezdődtek a Magyar Rádióban az úgynevezett „katolikus félóra” közvetítések vasárnap reggelente Takács atya közreműködésével. 31 adást készített el 1959. március elejéig.
1959-ben eltávolították a központi szemináriumból.
1959. március 1-től fölmentették a prefektusi és énektanári-kórusvezetői szolgálat alól.
1959-1973 között el volt tiltva a papi működéstől.
- Erzsébetvárosban a Rózsák terén karnagy.
- a gyöngyösi Szent Bertalan-főegyház kántor, karnagya (5 és fél évig),a Szent Urbán-templomban szolgált és itt felújította a templomot. Gyermekkórust vezetett.
- 1964. december 16-án Dömösre költözött, ahol kántor-tisztelendőként működött.
- Csornán az egyházközségi temető gondnoka is. Parcellázza, többféle katasztert készít (időpont, névsor, és helyrajz szerint) rendezi a temetőt.
Felfedezi a plébánián található halottak anyakönyvéből, az akkori premontrei prépostnak (Burány Gergelynek) a bejegyzését a kilenc ember kötél általi haláláról 1919 végén. A csornai Jézus Szíve templom énekkarát újjászervezte. A fiatal káplánokkal megalapítja az úgynevezett kegyes atyák névsorát.
-Budapest-Albertfalván kántor. Vezeti az albertfalvai énekkart.
1971-ben Szent István ezeréves évfordulójának jubileumi ünnepségeinek szervezése, Szent István által alapított tíz egyházmegyéből is egy-egy személy meghívása az albertfalvi templomba. Bibliaismereti versenyt rendezett, Szent Pál életútja és tanítása címmel szentírás-magyarázatot tartott felnőtteknek.
1973. március 25-i keltezéssel reaktiválták.
1973. április 1-jei hatállyal mosomagyaróvári plébánián kinevezett káplán.
1978. szeptember 1-től Tatabánya-Alsógallán plébános. Énekkart vezetett.
1986. szeptembertől a győri kispapok lelki igazgatója (győri szeminárium spirituálisa).
1989. február 11-én, Mária lourdes-i jelenésének napján, püspökké szentelték Esztergomban.
Felépítette a Szent Gellért Tanulmányi Házat.
Az egyházmegyéjében újra induló egyházi iskolák, óvodák, általános és középiskolák, sőt, egyetem is működik.
Százhalombatta, Oroszlány, Dunaújváros új templomok építései.
1997. június 24-én, a Keresztelő Szent János napján megnyitott egyházmegyei zsinat megszervezése.
1998. augusztus 15-én, Mennybe Felvett Szűzanyának ünnepén hirdette ki a zsinat határozatait.
2000-ben a segítséget nyújtott az egyetlen magyarországi passió (Budaörsi Passió) létrejöttében.
2003-ban benyújtotta lemondási kérelmét Szentatyának a (76 éves korában.)
Jelenleg 7 éve nyugdíjas megyéspüspök.
Az Országos Magyar Cecília Egyesület tagja.
Örökös díszelnöke a Keszthelyi Premontrei Öregdiák Szövetségnek.
Néhány a zenei szerzeményeiből: „Az elsőt a fájdalmas Szűzanyához, a másik a húsvéti örömteli Szűzanyához, Stabat Mater, Regina coeli.
Szerkesztett magyar vesperást. Szervezett koncerteket, áhítatokat, zarándoklatokat.
Jelmondata: Krisztus szeretetével és Mária hűségével. /Caritate Christi, fidalitate Mariae./
Szerző: Gyuri testvér | 2011. február 14. 12:14:27
Én Kocsis Sándor atyát jelölném megköszönöm neki mind azt a sok segítséget amivel újra Isten-hez vezetett.Isten adjon neki erőt lelkipásztori munkályához.
Szerző: Mária | 2011. február 13. 14:43:30
Nagyon megörültem Böjte Csaba atya kezdeményezésének (minden szava, cselekedete csodálattal tölt el): tegyünk tanúságot nagyszerű, szent életű papjainkról, hogy ne csupán az egy-két eltévedtről harsogjon a sajtó.
Nehéz dolog a sok jó, példás életű lelki atya közül kiválasztani a legjobbakat. Csak néhány nevet említek: †II. János Pál pápa, Bíró László püspök atya, Böjte Csaba és †Máthé Teodóz ferences atyák, Kerényi Lajos piarista atya, Kühár Ede bencés atya, Kuklay Antal atya, †Szabó Lajos lazarista atya …
Mi Budapesten a Sziklatemplomba járunk, ahol az egyetlen magyar alapítású Pálos Rend szerzetesei végzik áldásos tevékenységüket. A mennyország felé vezető úton nemcsak az isten- és emberszeretetre tanítanak, hanem a magyarság szeretetére és szolgálatára is segítenek minket.
A Sziklatemplomban 2011-ben négy pálos atya szolgál:
P. Bátor Péter Botond tartományfőnök, aki nagyszerűen vezeti a budapesti, a pécsi, a márianosztrai és a pálosszentkúti kolostort.
P. Györfi Béla Szabolcs, aki főleg a fiatalokkal foglalkozik, és nagyon lelkiismeretesen készíti fel őket a szentségek felvételére. Szeretjük hallgatni buzdító szavait.
P. Hesz Árpád Attila, aki jelenleg Ausztriában folytatja egyháztörténelmi tanulmányait.
Most dr. Aczél László Zsongor atyáról szeretnék bővebben írni, aki a leghosszabb ideje szolgál itt a Sziklatemplomban:
2010. augusztus 22-én volt 50 éve, hogy Budapesten fogadalmat tett a Pálos Rendben, de ezt akkor – a tiltó állami rendelkezések miatt – még titokban kellett tartania. Székesfehérváron szentelte pappá 1965-ben Shvoy Lajos püspök atya. 1969-ben pedig utódja, Kisberk Imre püspök atya központi szolgálatra rendelte a püspöki szertartások vezetőjének és személyi titkárnak, majd a következő évben (a liturgikus szövegek magyarra fordítása nagy munkájához) az Országos Liturgikus Tanácsba is delegálta, ahol 36 évig dolgozott, ebből az utolsó három évtizedet annak titkáraként. Ezt a munkát a rendszerváltás után is folytatta, amikor már a Pálos Rend újra hivatalosan működhetett, s elöljárója 1990. augusztus 1-jével a Sziklatemplom igazgatójának nevezte ki, illetve 1992–1999 között a halásztelki plébánián végzett lelkipásztori szolgálatot.
Szívesen hallgatjuk magasröptű, de mégis érthető, példákkal gazdag szentbeszédeit nemcsak a Sziklatemplomban, hanem a Magyar Katolikus Rádióban is, illetve többször nézhetjük a TV képernyőjén, sőt DVD-n is, vagy olvassuk visszaemlékezéseit a Parázs a hamu alatt című könyvében, amelyben a pécsi cserkészek (1947) – 1952 –1965 éveket felölelő katakombaéletéről szól.
A Sziklatemplomból minden évben elzarándokolunk vele egy-egy ősi pálos templomhoz vagy kolostorromhoz, ahol elődei imádták Istent, elmélkedték és hirdették Krisztus igéjét. Nekünk is jó ezeken a szent helyeken csendben elmélkedve megélni Isten jelenlétét, szeretetének sugárzását.
Húsz éve minden Pünkösdvasárnap reggel 6 órakor a pilisszentléleki pálos kolostor romtemplomában Rendje képviseletében részt vesz a Szentlelket hívogató szentmisén. Csodálatos élmény, ahogyan a szabad ég alatt hogyan ölel át minket a fény és az Isten!
De Zsongor atya a Sziklatemplomban is sok-sok szeretettel misézik és prédikál, gyóntat és keresztel kicsiket és nagyokat egyaránt, vagy áldja meg a házasulandó fiatalokat. Nagy empátiával érez rá a testvérek lelkére, ezért az egykori állomáshelyeiről is szívesen felkeresik őt a hívek, akik most is lelkiatyjuknak tekintik. Nyugalom, békesség, szeretet árad belőle, ez vonzza az embereket. Hatásos a jó példája és a szeretete. Akkor is tud mosolyogni, amikor már századszor magyaráz meg nekünk valamit, és mégsem értjük.
Zsongor atya 1999. október 14-től vezet bennünket csütörtökönként 18,30 órai kezdettel a Szemlélődő ima útjain. Immár több, mint 400 imaórán tanít arra, hogy a lelki élet tizenkét lépcsőfokán hogyan kell (1) lecsendesednünk és (2) összeszedetten imádkoznunk; hogy Isten (3) a jelenlét imájából hogyan vezet fel (4) a sötétségből (5) a fényre, ahol (6) Isten az ő békéjében részesíti az embert, (7) közli magát vele, s (8) a szeretetben magához ragadja, hogy (9) eljegyezze és lefoglalja magának a lelket. A (10) lelki frigy imaszakaszában már örömujjongással konstatálhatja az ember, hogy kegyelemből, ingyen kapjuk az Istennel való betöltődés, a vele való egyesülés élményét. Csak Istenre kell figyelnünk és rámosolyognunk, aki már ránk mosolygott, hiszen ő előbb szeretett minket (1 Jn 4, 19). Isten ajándékából ennek a szeretetnek a szemlélésében és örömteli befogadásában megélhető az egymásban való gyönyörködés imája, a szívek egyesülése, a lelkek csodálatos egybehullámzásának harmóniája, s megvalósul a teremtés célja: Isten legyen minden mindenben! (1 Kor 15, 28). Ezt az imaszakaszt követi (11) az Istennel való együttszeretés imája, amelyben Isten az ő üdvözítő tetteiben részesíti a lelket. Isten üdvözítő szeretete a mennyei életben (12) a Szentháromságos egy Istennel való végleges egyesülés imájában bontakozik ki majd örökre.
Zsongor atya ilyen kincseket közvetít nekünk a „Szemlélődő ima útjai” című imaórákon. Ha igyekszünk betöltődni ezekkel a szent gondolatokkal, ha egész nap Istenre figyelünk és törekszünk szeretetével betöltődni, akkor megtapasztalhatjuk: megváltozik a lelki világunk, vagyis az Istennel és embertársainkkal való életünk; megoldódnak a sokszor évtizedes problémáink is, mert Istennel s Istentől és övéivel lesz boldog az életünk.
Hálás szívvel köszönjük Zsongor atyának és a többi paptestvérnek, hogy önfeláldozó életükkel, imáikkal, jó példájukkal, tanításukkal az Úr szeretetét sugározzák felénk, és vezetnek minket Istenhez, aki a Szeretet (vö. 1 Jn 4, 8).
Mária
Szerző: Péter | 2011. február 08. 18:53:16
Jó benyomást tett rám a Pápa őszentsége, mert XVI. Benedek volt az, aki az írországi katolikusokhoz írott levelében mindeddig a legvilágosabban fogalmazott az egyházon belüli pedofíliáról.